Zákányfalu

A horvát országhatárnál lévő település megközelíthető közúton, Csurgó vagy Nagykanizsa felől. A Gyékényes-Nagykanizsa vonal vonatai a közeli Zákányon állnak meg.

A település első okleveles említése Zacum alakban 1227-ből való. 1379-ben Alsó- és Felső Zákán nevű városok szerepelnek. Az erősség Alsózákánban már 1325-ben megvolt. A XIV. század eleje óta a Zákányi-családé, de 1445-ben a Marcaliak is részbirtokosok itt. Később a Dombaiak, a Bátoriak és a Szerdahelyiek is kaptak részt a két városban. 1476-ban mindkét Zákányban vámot és révet említenek. Zákány vára Szigetvár elestekor elpusztult, vele együtt a két város is. Csak 1730 körül települt újra Alsózákán a gróf Széchenyi és Felsőzákán a Zichy családok tulajdonában.

Zákányfalu az egyik legfiatalabb somogyi település: 2002. október 20-án nyilvánították önálló községgé, a korábban Zákány község részét képező Zákányfalu elnevezésű településrészt.

Zákányfalu a Zalai-dombság déli nyúlványain, mint szalagtelkes útifalu terül el. A belső-somogyi síkság és a Zalai dombság találkozásánál, a Dráva partján fekszik, szinte csak egy kőhajításnyira az országhatártól. Már horvát területen kezdődik a Dráva fölött átívelő vasúti híd, Magyarország déli, vasúti kapuja. A falu közúton Gyékényesről illetve Nagykanizsa felől közelíthető meg. Vasúton, Pécs és Nagykanizsa, illetve Dombóvár és Zágráb felől szintén elérhető. Egyébként Zákány az első somogyi települések egyike volt, amely vasutat kapott.

A környék éghajlatát mediterrán hatások határozzák meg bőséges őszi csapadékkal, a Dráva közelsége pedig gyakori ködös napokat hoz.

Zákány nevét először Zacun alakban egy 1227-es oklevélben említik, ez az első írásos emlék. Feltehetően azonban a környék már a római korban is lakott volt. A 19. század végén indult ásatások során erről tanúskodó római kori edények, pénzek épületmaradványok kerültek elő. 1325-ből fennmaradtz iratok szerint a falunka vára is volt. Később pedig - a krónikák alapján - vám és rév működött itt. Már ebben az időben is két részre tagolódott az egykori falu. 1379-ben Alsó- és Felső Zákán nevű helységek szerepelnek.

1495-ben a Báthoryak kapták meg II. Ulászló királytól hűségük jutalmául. A történelmi adatok szerint a török hódoltság kapcsán is fontos esemény színhelye volt Zákány vára. 1531. november 1-jén az ország legfőbb urai itt gyűltek össze megtanácskozni, mit tegyenek a hazánkat fenyegető török veszély ellen. A törökkel vívott csaták Zákányt is súlyosan érintették. Amikor 1566-ban Szigetvár elesett, a zákányi őrség megszökött, de előbb felgyújtotta az erődítményt. A pusztítások ellenére a környék újra és újra benépesedett, köszönhetően a különösen kedvező földrajzi és természeti adottságainak.

Virágkorát a 19. század végén élte a település, soha nem látott fejlődésnek indult. A lakosság száma néhány év alatt a kétszeresére, csaknem két és félezerre nőtt. A Horvátországba vezető Dráva-híd és vasútvonal hozott fejlődési lehetőséget a két részből álló falunak, melynek lakói élénk állatkereskedelmet űztek. Tucatjával telepedtek itt le iparosok, mesteremberek, kereskedők.

1945 után a vasút és számos üzem biztosította a fennmaradást: mezőgazdasági felvásárló, téglagyár működött, a harmincas években megnyílt kavicsbányából pedig az egész országba szállították a kavicsot a legnagyobb építkezésekhez. Zákányfalu története 2002-ben ágazott el Zákányétól, ekkor vált önálló településsé.

A zákányfaluiak megélhetését ma is elsősorban a mezőgazdaság jelenti, ma már főként a háztáji gazdaságok formájában. A határ közelsége pedig ösztönzően hat a kereskedelemre, s még inkább az idegenforgalomra, mely a fiatal település számára talán a legfontosabb kitörési pont lehet. A szőlőhegy pincesora nemcsak csodálatos panorámával, hanem zamatos borral fogadja a vendégeket. A zákányi bort már Csokonai is megénekelte Dorottya című vígeposzában. A természet kedvelőinek igazi csemege a Duna-Dráva Nemzeti Park itteni szakasza, a táj érintetlen szépségével, növényritkaságaival.

A település egészségügyi alapellátását a területi ellátási kötelezettségű háziorvosi- és a védőnői szolgálat biztosítja. Ellátják Zákányfalu, Őrtilos és Őrtilos-Szetmihályhegy települések lakosságát.

Az idegenforgalmi nevezetességek közül kiemelkedik a Szent Iván római katolikus templom, mely 1811-ben a régi templom helyén, gróf Széchenyi Ferenc segítségével épült barokk stílusban. A környék egykori földesura, a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Könyvtár megalapítója azért határozta el a templom építését, mert a régi templom oldala 1806-ban mise közben kidőlt. Az új templomot Szent Iván tiszteletére szentelték fel. Így a falu búcsúja is június 24-én, Szent Iván napján van.

Legnagyobb gond a hulladék elhelyezése és a szennyvíz kezelése. A község határában kezdődik a Duna-Dráva Nemzeti Park, ezért különösen szigorúak a környezetvédelmi előírások. A faluban a hulladékgyűjtés és szállítás megoldott, s elkészült a csatornahálózat is.

Megújult a telefonhálózat, kiépült gázvezeték-hálózat is. Az Internet-szolgáltatók is egyre bővítik szolgáltatásaikat.

Zákányfaluban jelenleg 617-en laknak. A felújított művelődési ház szórakoztató központja a falunak, mely otthonául szolgál a nyugdíjasklub összejöveteleinek, lehetőséget ad az ifjúság találkozóinak és mindennemű rendezvénynek.

A Zichy-kastélyt a Zichy család az 1835-ben épült udvarházból 1911-14 között kastéllyá alakíttatta. Az eklektikus úrilak 1945-től iskolaként működik, a kastélypark több növényritkasággal és hársfasorával szerez élményt az idelátogatóknak. A templompark közepén áll az I. és II. világháborúban elesettek emlékműve. A Jakab-gödör 100 évnél idősebb kocsányos tölgyfái helyi védelem alatt állnak.

A település környékén a természet érintetlenül maradt. A helybeliek által hegyeknek nevezett dombok, a Dráva partja és körülötte kialakult zöldövezet az idelátogatók számára kiváló kirándulóhelyet jelent.